Pituitary Pars Intermedia Dysfunction

TL;DR. Az agyalapi mirigy pars intermedia diszfunkciója (PPID), korábban equin Cushing-kórként ismert, gyakori degeneratív hormonális zavar idősebb lovaknál, amely abnormális szőrzetváltozásokat okoz, és élethosszig tartó orvosi kezelést igényel.

A hosszú, göndör szőrzet, amely nem vedlik normálisan, a PPID klasszikus jele lovaknál.

Mi ez?

Az agyalapi mirigy pars intermedia diszfunkciója (PPID), történelmileg equin Cushing-kórként nevezve, degeneratív endokrin (hormonális) betegség, amely elsősorban az idősebb lovakat érinti. Az állapot az agy tövénél lévő konkrét régióból, az agyalapi mirigy pars intermediájából ered.

Normál körülmények között az agy a dopamin nevű kémiai hírvivőt használja a mirigy ezen részének hormontermelésének szabályozására. PPID-s lovaknál a dopamint termelő idegsejtek idővel degenerálódnak. E természetes „fékező” mechanizmus nélkül a pars intermedia hiperaktívvá válik és megnagyobbodik. Ez a hiperaktivitás a proopiomelanokortin (POMC) peptidek abnormális és túlzott expressziójához vezet; ezek előanyag-fehérjék, amelyek különböző hormonokra bomlanak.

Ez a hormonális egyensúlyzavar a ló testének több rendszerét érinti. Mivel progresszív, degeneratív állapot, a korai jelek felismerése és az állatorvossal való szoros együttműködés elengedhetetlen a kényelem és az életminőség megőrzéséhez.

Okok és kockázati tényezők

A PPID elsődleges oka a hipotalamusz dopamint termelő neuronjainak életkorral összefüggő degenerációja. Ahogy ezek a neuronok csökkennek, az agyalapi mirigy elveszíti szabályozó jeleit, ami sejtes hiperpláziához és hormon-túltermeléshez vezet.

Bár a PPID erősen összefügg az öregedéssel, klinikai nyilvántartásainkban nincsenek dokumentált fajtára jellemző hajlamok. Bármely ló, póni, szamár vagy öszvér kifejleszthet PPID-t öregedésével. A legtöbb eset 15 év feletti lovaknál diagnosztizálódik, bár alkalmanként fiatalabb állatoknál is megjelenhet.

Figyelendő jelek

A PPID klinikai jelei a korai stádiumokban finomak lehetnek, és a betegség előrehaladtával hangsúlyosabbá válnak.

• Szőrzetváltozások (gyakori): a PPID legklasszikusabb jele a téli szőrzet normális vedlésének elmaradása, hirsutizmus vagy hipertrichózis néven ismert állapot. A szőr abnormálisan hosszú, sűrű, göndör vagy gubancos lehet, különösen a nyakon, a lábakon és az oldalakon.
• Hiperglikémia (alkalmi): egyes lovak magas vércukrot (hiperglikémiát) fejlesztenek a hormonális egyensúlyzavarral összefüggő inzulin-szabályozási zavar miatt.

Bár maga a PPID lassan progresszív (sürgősség 2/5), a súlyos patairha-gyulladás (fájdalmas patagyulladás) vagy másodlagos fertőzések gyorsan állatorvosi vészhelyzetté válhatnak.

Az abnormális szőrzetváltozások, vagy hirsutizmus, a PPID leggyakoribb klinikai jele.

Hogyan diagnosztizálják az állatorvosok

Az állatorvos alapos fizikális vizsgálattal kezd, figyelve a testállapotra és a szőrzetre. Mivel a korai jelek utánozhatják a normális öregedést, a diagnosztikai tesztek kulcsfontosságúak a diagnózis megerősítéséhez.

A PPID megerősítésére szolgáló elsődleges diagnosztikai eszköz az ACTH-stimulációs teszt (vagy bazális ACTH). Ez a teszt méri, hogyan reagál a ló endokrin rendszere egy stimuláló hormonra. Ahogy egy standard állatorvosi hivatkozás megjegyzi:

"HORSES: ACTH Stimulation Test: a) Draw baseline blood sample for cortisol determination an"

Ezen hormonszintek értékelésével az állatorvos megállapíthatja, hogy az agyalapi mirigy abnormálisan működik-e. A teszteket gyakran az év meghatározott időszakaiban végzik, mert a lovak normális szezonális hormonfluktuációit figyelembe kell venni az eredmények értelmezésekor.

Kezelési lehetőségek

A PPID nem gyógyítható, de napi gyógyszerrel és támogató ellátással jól kezelhető. A kezelés a hormonális egyensúly helyreállítását és a klinikai jelek enyhítését célozza.

Első vonalbeli terápia: dopaminagonisták

A PPID elsődleges orvosi kezelése a Pergolide, egy dopaminagonista. Ez a gyógyszer az agyban a dopaminhoz hasonlóan hat, az agyalapi mirigy receptoraihoz kötődve csökkenti a hormon-túltermelést.

A kezelésre adott válasz fokozatos. Az állatorvos a klinikai jeleket és a hormonszinteket figyeli az adag beállításához. Egy vezető állatorvosi farmakológiai hivatkozás szerint:

"If no improvement is noted within 8-12 weeks (depending on season as hair coat changes will vary with the time of year that treatment is initiated), the daily dose can be increased by 0. 002 mg/kg monthly up to a total dose of 0. 006 mg/kg (3 mg/day for a 500 kg horse)."

Második vonalbeli terápia: szerotonin-antagonisták

Ha a ló önmagában az első vonalbeli terápiára nem reagál megfelelően, az állatorvosok bevezethetnek második vonalbeli kezelést, például Cyproheptadine-t. A ciproheptadin antihisztamin és szerotonin-antagonista, amely a pergoliddal kombinálva tovább segíthet az agyalapi mirigy aktivitásának szabályozásában.

Prognózis

A PPID-s lovak hosszú távú prognózis- és túlélési adatai korlátozottak a jelenlegi állatorvosi irodalomban, mert az egyéni kimenetel erősen függ a diagnózis korától, az egyidejű anyagcsere-problémáktól és a napi menedzsment minőségétől. A PPID azonban lassan progresszív, degeneratív betegség, amely nem fordítható vissza.

A formális statisztikai prognózisadatok hiánya ellenére a gyakorlati kilátás sok ló számára nagyon pozitív. Korai diagnózissal és napi gyógyszerrel sok ló több évig kényelmes, aktív és klinikailag stabil marad. A sikeres menedzsment a tulajdonos és az állatorvos partnerségét igényli: napi gyógyszeradás, rendszeres patápolás, nyírás a túlmelegedés megelőzésére, és személyre szabott táplálkozási támogatás.

Megelőzés

Mivel a PPID életkorral összefüggő agyi változások által vezérelt degeneratív állapot, nincsenek ismert megelőző intézkedések vagy életmódváltozások, amelyek megakadályozhatnák a betegség kialakulását. Nem rossz menedzsment, étrendi választások vagy testmozgás hiánya okozza.

A leghatékonyabb stratégia a proaktív megfigyelés. 15 év feletti lovaknál a tulajdonosoknak figyelniük kell a vedlési mintákat és az általános testállapotot. A korai felismerés korábbi orvosi beavatkozást tesz lehetővé, ami megelőzheti a súlyos klinikai jeleket és a másodlagos szövődményeket.

Mikor hívja az állatorvost

Foglaljon konzultációt, ha észreveszi, hogy idősebb lova lassan vedlik a téli szőrt, hosszú, göndör szőrfoltjai vannak, vagy szokatlanul lethargikusnak tűnik.

Azonnal forduljon állatorvosához, ha a ló patairha-gyulladás jeleit mutatja (súlyáthelyezés, hátradőlő tartás vagy forró paták), extrém gyengeséget, vagy hirtelen, megmagyarázhatatlan lázat vagy fertőzést.

Források

• Plumb's Veterinary Drug Handbook, pp. 909, 2819, 2823, 2824.

My highlights & notes

New note