A Rottweiler neurológiai egészségének megértése

Gyors válasz

A Rottweilerek az erejükről és jelenlétükről ismertek, de hajlamosak bizonyos neurológiai és neuromuszkuláris problémákra is, amelyek befolyásolhatják a mozgásukat és a légzésüket. Ha figyeli a kutyája járásának, terhelhetőségének vagy légzési mintázatának változásait, korán felismerheti ezeket a problémákat. Míg egyes állapotok jól ismertek a fajtában, mások ismert hajlamnak számítanak. A kutyája napi szokásairól vezetett részletes napló és a szokatlan mozdulatokról készült videófelvételek megadják az állatorvos számára a diagnózis felállításához szükséges információkat.

Gégebénulás

A gégebénulás a hangképző szerv nyitását és zárását szabályozó izmokat érinti. A Rottweilereknél ez inkább egy ismert hajlam, semmint bizonyított állapot. Ezt először a kutya ugatásának változásaként veheti észre, amely rekedtté vagy gyengévé válhat. Az állapot előrehaladtával reszelős vagy éles hangot hallhat, amikor a kutya lélegzik, különösen testmozgás közben vagy után. Néhány esetben létezik egy veleszületett forma, amely több ideget érintő komplexumhoz kapcsolódik, és amelyet fiatalabb kutyáknál írtak le.

Az állatorvos fizikai vizsgálatot végez a légutak meghallgatására, és enyhe bódításban végzett gégevizsgálatot javasolhat a hangszalagok mozgásának megfigyelésére. Ha azt veszi észre, hogy a kutyája nehezen kap levegőt, vagy rendkívüli fáradtságot mutat mérsékelt aktivitás során, haladéktalanul forduljon állatorvoshoz.

Csigolyák közötti porckorong-betegség

A csigolyák közötti porckorong-betegség a gerinc csigolyái közötti párnázó porckorongokat érinti. A Rottweilerek hajlamosak az akut Type I porckorong-sérvre. Ez egy ismert hajlam a fajtában. Észreveheti, hogy a kutya mereven mozog, vonakodik ugrani vagy lépcsőzni, vagy fájdalom jeleit mutatja, ha hozzáérnek a hátához. Súlyosabb esetekben a mancsok visszahajlása vagy járási nehézség figyelhető meg.

A klinikán az állatorvos neurológiai vizsgálatot végez a reflexek és a fájdalomérzet tesztelésére. A porckorongsérv helyének igazolásához általában MRI- vagy CT-vizsgálat szükséges. A leggyakoribb hiba, amit a gazdik elkövetnek, hogy várnak, hátha a kutya „kialussza”, amikor a kellemetlenség enyhe jeleit mutatja. A korai beavatkozás kritikus a maradandó idegkárosodás megelőzése érdekében.

Wobbler-szindróma

A Wobbler-szindróma, más néven nyaki spondylomyelopathia, a gerincvelő kompressziójával jár a nyaki szakaszon. Ez egy ismert hajlam a fajtában. A Rottweilereknél leggyakrabban dorzális vagy dorzolaterális gerincvelő-kompresszió fordul elő. Ezt valószínűleg először „bizonytalan” vagy koordinálatlan járásként veszi észre a hátsó végtagokon, ami átterjedhet a mellső végtagokra is. Úgy tűnhet, mintha a kutya tojáshéjon járna, vagy húzná a lábujjait.

Az állatorvos értékelni fogja a kutya járását, és fizikai vizsgálatot végez a kompresszió helyének meghatározására. A diagnózis megerősítéséhez a képalkotó eljárások, például az MRI jelentik a standardot. Mivel ez az állapot a gerincvelőt érinti, a botlás vagy az egyensúlyvesztés bármely jelét haladéktalanul ki kell vizsgálni.

Gyakran Ismételt Kérdések