Tengerimalacok: a napi saláta, C-vitamin, kalcium és húgykövek

Gyors válasz

A tengerimalacok számára nem létezik főtt házi koszt. Ezek az állatok utóbél-fermentálók, amelyek nyers, rostos növényi anyagok emésztésére fejlődtek ki, a főzés pedig tönkreteszi a folyamathoz szükséges szerkezetet. Amire szükségük van: korlátlan mennyiségű széna, kimért adag teljes értékű táp, valamint napi adag friss, nyers zöldség.

A megfelelő zöldségek kiválasztása nehezebb, mint amilyennek látszik, mivel a legmagasabb C-vitamin-tartalmú élelmiszerek gyakran a legmagasabb kalcium- vagy oxaláttartalmúak is, márpedig ez utóbbi okozza a húgyköveket. A siker kulcsa a változatosság, nem pedig egyetlen tökéletes saláta megtalálása.

A friss étel a széna kiegészítése, nem helyettesítője. Ha a zöldségek miatt kevesebb szénát eszik az állat, akkor az adag túl nagy.

• A széna az alapvető táplálék. A zöldségek a C-vitamin-források és a kalóriabevitel kis részét adják.
• A tengerimalacok nem tudnak saját C-vitamint előállítani, a tápokban lévő C-vitamin pedig idővel lebomlik.
• A magas C-vitamin-tartalmú zöldek gyakran magas kalciumtartalmúak is, ami húgykövekhez vezethet.
• Soha ne főzzön ételt a tengerimalacnak, és soha ne adjon nekik fűnyíróból származó nyesedéket.
• Az új zöldségeket egyenként, kis mennyiségben vezesse be, és figyelje a székletet.

Döntés 60 másodperc alatt

Miért nem opcionális a C-vitamin?

Szinte minden emlős saját maga állítja elő a C-vitamint a májában. A tengerimalacok, az emberekhez és néhány más fajhoz hasonlóan, híján vannak az útvonal utolsó enzimének, így ezt minden nap a táplálékkal kell bevinniük.

A hiány nem mutatkozik meg drámai módon. Mozgásszegénység, borzolt szőrzet, duzzadt vagy fájdalmas ízületek, lassú sebgyógyulás, ínyvérzés, súlyvesztés és általános öregedés jelei jellemzik. Mivel a C-vitaminra a kollagénképzéshez is szükség van, a hiányban szenvedő állat szinte minden másra is fogékonyabb.

A C-vitaminnal dúsított táp megfelelő alap lehet, egy fontos megkötéssel: a C-vitamin instabil. Fény, hő, nedvesség hatására, illetve a gyártás óta eltelt idővel lebomlik. A meleg polcon két hónapja nyitva álló zacskó már nem tartalmazza azt, ami a címkén szerepel. Vásároljon kis kiszerelésű tápot, tárolja hűvös, sötét és zárt helyen, és ellenőrizze a dátumot.

Ez az instabilitás a gyakorlati érve a friss zöldségek mellett. A napi adag friss étel olyan formában biztosítja a C-vitamint, amely nem állt hosszú ideig a zacskóban.

Az ivóvízhez adagolt C-vitamin az a módszer, amit kerülni kell. Gyorsan lebomlik, megváltoztatja az ízt, amitől egyes tengerimalacok kevesebbet isznak, a csökkent vízfogyasztás pedig kifejezetten káros a húgykövekre hajlamos fajoknál.

A konfliktus, amit senki sem magyaráz el

Ha megnézi a zöldségek C-vitamin-tartalom szerinti és kalciumtartalom szerinti listáját, ugyanazokat az élelmiszereket találja az élen. A kelkáposzta, a petrezselyem, a gyermekláncfű és a brokkoli kiváló C-vitamin-források, de jelentős mennyiségű kalciumot is tartalmaznak.

A tengerimalacok másképp kezelik a kalciumot, mint sok más emlős. A táplálékkal bevitt mennyiség nagy részét felszívják, a felesleget pedig a veséken keresztül ürítik ki, ezért szárad ki a normál vizeletük krétás, fehér lerakódással. Ez normális jelenség, nem betegség.

A probléma akkor merül fel, ha a kalciumterhelés tartósan magas. A vizeletben lévő többlet kalcium hozzájárul az iszaposodáshoz és a kalcium-karbonát kövekhez, a tengerimalacoknak pedig – különösen a hímeknek – szűk a húgycsövük, amelyben könnyen elakad egy kő. A húgyúti elzáródás műtéti sürgősségi eset.

Az oxalát a probléma második fele. A spenót, a petrezselyem és a mángold magas oxaláttartalmú, ami megköti a kalciumot és hozzájárul a kalcium-oxalát kövekhez, a másik gyakori típushoz.

A megoldás nem az, hogy teljesen kerüljük ezeket az ételeket, hiszen értékesek, hanem az, hogy a napi salátát alacsony kalciumtartalmú összetevőkre építsük, a magas kalcium- és oxaláttartalmúakat pedig csak váltakozva, nem pedig napi alaptakarmányként használjuk.

A másik tényező a víz. A híg vizeletből kevésbé valószínű, hogy kristályok képződnek, mint a koncentráltból. A több forrásból származó víz (itató és tál), a vízdús zöldségek, mint az uborka, és a naponta cserélt friss víz mind a helyes irányba hatnak.

A saláta adagolása megakadályozza a mértéktelen evést. Az általánosan ajánlott mennyiség körülbelül egy csészényi tengerimalaconként naponta, az állathoz igazítva.

Napi saláta összeállítása

Alapozzon a kaliforniai paprikára.

A kaliforniai paprika, különösen a piros és a sárga, magas C-vitamin-tartalmú, viszonylag alacsony kalcium- és oxaláttartalmú, és a legtöbb tengerimalac szereti. Egy darab paprika minden nap a legegyszerűbb megbízható módja a C-vitamin-szükséglet fedezésének.

Adjon hozzá váltakozó leveles zöldet.

Római saláta és egyéb tépősaláták, koriander, bazsalikom, kapor, kis mennyiségben rukkola és általában a zöld levelesek. Váltogassa őket, ne ismételje ugyanazt, mert a váltogatás korlátozza az egy adott magas kalcium- vagy oxaláttartalmú összetételnek való kitettséget, és szélesebb körű tápanyagprofilt biztosít.

A magas kalciumtartalmú zöldeket használja alkalmi kiegészítőként.

A kelkáposzta, petrezselyem, gyermekláncfű, brokkoli, fodros kel és mángold mind említésre méltó, de egyik sem lehet napi alaptakarmány egy egészséges, különleges igényekkel nem rendelkező felnőtt tengerimalacnál.

Tartalmazzon vízdús összetevőt.

Az uborka és a zeller főleg vizet tartalmaz, ami hasznos annál a fajnál, ahol a vizelet koncentrációja számít. A zellert vágja a rostokra merőlegesen, hogy a hosszú szálak ne maradjanak egyben.

Adjon hozzá füvet szezonban.

A műtrágyával, gyomirtóval vagy rovarirtóval nem kezelt pázsitból kézzel szedett fű, frissen etetve, kiváló táplálék, amely nagyon közel áll ahhoz, amin a faj kifejlődött. Tavasszal, a téli szünet után fokozatosan vezesse be.

A gyümölcsöt és a sárgarépát tartsa csemegének.

Mindkettő magas cukortartalmú. A sárgarépa nem napi zöldség, csak alkalmi, a gyümölcs pedig legyen ritka és kis mennyiségű.

Szobahőmérsékleten tálalja.

A hűtőből kivett hideg ételt egyes tengerimalacok rosszul tolerálják, és gyomorpanaszokat okozhat. Vegye ki időben.

Távolítsa el, amit nem esznek meg.

A friss étel megromlik, meleg időben pedig a megmaradt zöldségek legyeket vonzanak az állat élőhelyére. Néhány óra elteltével vegye ki.

Amit soha ne tegyen a tálba

Bármilyen főtt étel. Az emésztőrendszer nyers, rostos növényi anyagra épült.

Fűnyíróból származó nyesedék. Erjedés és puffadás.

Jégsaláta. Nagyon kevés tápértékkel bír, és biztos okozója a hasmenésnek.

Vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, metélőhagyma és mogyoróhagyma.

Burgonya, burgonyahéj és burgonyanövény.

Avokádó.

Rebarbara, beleértve a leveleket is.

Paradicsomlevél és szár. Maga a gyümölcs kis mennyiségben rendben van, de a zöld részek nem.

Babfélék, magvak, diófélék és bármilyen gabonaalapú csemege.

Tejtermék, hús, kenyér, gabonapehely, csokoládé és bármilyen feldolgozott étel.

Gomba.

Bármi, ami penészes, fonnyadt vagy olyan növény, amit nem tud azonosítani.

Szobanövények és kerti dísznövények, hacsak nem azonosította őket egyenként.

Új ételek bevezetése

A tengerimalacok neofóbiások, és hajlamosak a gyomorpanaszokra, ha hirtelen változik az étrendjük.

Egyszerre csak egy új tételt vezessen be. Kínáljon egy kis darabot a megszokott saláta mellett. Figyelje a székletet a következő két napban. Ha normális marad, fokozatosan növelje az adagot, és vegye fel az étrendbe. Ha lágyul, távolítsa el, és térjen vissza a bevált étrendre.

A fiatal tengerimalacok, amelyek még sosem láttak bizonyos ételeket, sokszor sokáig elutasítják azokat, és a felnőttkori elfogadottság nagyban függ attól, mit evett fiatalon. A korai változatosság tudatos beépítése megéri.

Az új helyre költöző állatnak legalább egy hétig meg kell tartania az előző étrendjét, mert a költözés és a diétaváltás együtt híg székletet okoz, amit senki sem tud majd megfelelően értelmezni.

A széna az az étrendbeli elem, ami koptatja az őrlőfogakat és mozgásban tartja a beleket. Bármilyen változtatás a friss ételben, ami csökkenti a szénafogyasztást, helytelen.

Mi változik az életkor és a körülmények szerint?

Körülbelül hat hónapos kor alatt. A növendék állatoknak több kalciumra és fehérjére van szükségük, a lucernaszéna és a lucerna alapú tápok ebben a szakaszban megfelelőek. A zöldségmegközelítés ugyanaz.

Vemhes és szoptató kocák. A kalcium- és C-vitamin-igény meredeken emelkedik. A lucerna megfelelő, a magasabb kalciumtartalmú zöldek hasznossá válnak, nem pedig korlátozandóvá. Ezt a helyzetet érdemes állatorvossal megbeszélni, nem pedig improvizálni, mivel a vemhességi toxikózis és a hipokalcaemia valós kockázatok a vemhesség végén és a szoptatás kezdetén.

Egészséges felnőttek. Fűszéna (timothy, gyümölcsöskerti vagy réti), kimért adag timothy alapú táp, és a fent leírt váltakozó saláta.

Kőképződési múlttal rendelkező állatok. Ez nem a találgatás helye. Kérjen tervet állatorvostól. Általában a magas kalcium- és oxaláttartalmú zöldségek korlátozását, a táp ásványianyag-tartalmának ellenőrzését, a vízbevitel maximalizálását és a monitorozást jelenti.

Túlsúlyos állatok. Csökkentse a tápot, és iktassa ki a gyümölcsöt és a sárgarépát, mielőtt bármi máshoz hozzányúlna. Soha ne korlátozza a szénát, és ne vonja meg a zöldségeket, mert onnan származik a C-vitamin.

Idősebbek és fogbetegséggel küzdők. A puhább leveles zöldségeket könnyebb kezelni, de a széna továbbra is szükséges az őrlőfogak koptatásához. Az a tengerimalac, amely megeszi a salátát, de elutasítja a szénát, fogászati vizsgálatra szorul, nem pedig puhább salátára.

Ahol a szokásos tanácsok eltévednek

"Főzz nekik kiegyensúlyozott ételt."

A főzés teljesen rossz irány egy utóbél-fermentáló számára. A rendszer nyers, rostos és változatos táplálékra épült.

"A vízhez adott C-vitamin cseppek az egyszerű megoldás."

Gyorsan lebomlanak, megváltoztatják az ízt, a kőképződésre hajlamos fajnál pedig a csökkent ivás kifejezetten káros. A C-vitamint étellel kell bevinni.

"Kelkáposzta minden nap, mert az a legegészségesebb zöld."

A kelkáposzta tápláló, de magas a kalciumtartalma. A napi kelkáposzta olyan felnőttnél, akinek nincs speciális igénye, rossz irányba tolja a kalciumterhelést. Váltogassa.

"A sárgarépa zöldség, tehát napi étel."

A sárgarépa magas cukortartalmú, és a csemegék közé tartozik.

"A saláta az saláta."

A jégsaláta tápanyagilag üres és hasmenést okoz. A római és más tépősaláták teljesen mások, és tökéletesen megfelelnek.

"A vizeletben lévő fehér lerakódások azt jelentik, hogy valami baj van."

A krétás, fehér maradvány normális következménye annak, ahogy a tengerimalacok a kalciumot választják ki. Ami nem normális: vér, erőlködés, vizelés közbeni sírás vagy púpos testtartás – ezek bármelyike állatorvost igényel.

"A táp a főétel, a széna csak alom."

Ez a tengerimalac-tartással kapcsolatos legkárosabb félreértés. A széna a táplálék. Koptatja a folyamatosan növő őrlőfogakat és mozgásban tartja a beleket, semmilyen táp vagy zöldség nem helyettesíti.

Amit soha ne tegyen

Ne főzzön ételt a tengerimalacnak.

Ne adjon fűnyíróból származó nyesedéket.

Ne adjon C-vitamint az ivóvízhez.

Ne etessen jégsalátát, vöröshagymaféléket, burgonyát, avokádót vagy rebarbarát.

Ne korlátozza a szénát semmilyen okból, beleértve a súlykontrollt sem.

Ne hajtson végre több étrendbeli változtatást egyszerre.

Ne használjon nyúltápot vagy müzlis keveréket, mert a nyúltáp nem tartalmaz hozzáadott C-vitamint, a müzli keverékeket pedig szelektíven eszik.

Ne feltételezze, hogy ha a tengerimalac lelkesen eszi a zöldséget, akkor eleget eszik. A szénafogyasztás az a szám, ami számít.

Mikor kérjen segítséget?

Forduljon szakemberhez még aznap, ha vizelési erőlködést, vérvizelést, vizelés közbeni sírást, púpos testtartást, puffadt vagy feszes hasat tapasztal, vagy ha az állat kevesebb szénát eszik, illetve kevesebb székletet ürít a szokásosnál.

Menjen még aznap, ha az állat vonakodik mozogni, duzzadt vagy fájdalmas ízületei vannak, vérzik az ínye, vagy borzolt a szőrzete, mert ezek C-vitamin-hiányra utalnak, ami jól kezelhető.

Foglaljon időpontot, ha súlyvesztést tapasztal, ha az állat megeszi a zöldséget, de otthagyja a szénát, ha nyálzik, nedves az álla, vagy ha húgyúti problémák története áll fenn, hogy az étrendet meg lehessen tervezni a találgatás helyett.

Kérdezze meg állatorvosát, mielőtt vemhes vagy szoptató kocát eltérően etetne, vagy bármit kiegészítésként adna.

A tengerimalac, amely folyamatosan eszi a szénát, érdeklődéssel fogadja a salátát és hétről hétre tartja a súlyát – ez a terv célja.

Hozzon írásos listát arról, pontosan mit etet naponta és hetente (beleértve a márkákat), fényképet a tápcsomagolásról, arról, mennyi szénát fogyasztanak hetente, milyen csemegéket kapnak, ad-e hozzá valamit a vízhez, a heti súlyfeljegyzéseket, valamint a vizelet és a széklet leírását. Húgyúti probléma esetén számítson rá, hogy az állatorvos képalkotó vizsgálatot és vizeletmintát fog kérni, és rákérdez a táp kalciumtartalmára is a zöldségek mellett.