Papagájproblémák, amelyek örökletesnek tűnnek: gének, vírusok, bölcsődei hibák és a fajtádra jellemző hajlamok

Gyors válasz

Egy dátummal ellátott vizsgálat és a madár jó egészségi állapota mellett elvégzett tesztek eredményei teszik értelmezhetővé a későbbi problémákat.

Nagyon kevés dolog örökletes egy házi kedvencként tartott papagáj esetében. Amikor egy probléma az alomban, a tenyésztő állományában vagy egy fajtában halmozottan jelenik meg, az ok sokkal gyakrabban a szülőről a fiókára átvitt vírus, az inkubátorban vagy a kézzel nevelő bölcsődében elkövetett hiba, vagy egy olyan, étrenddel összefüggő gyengeség, amely az egész fajtára jellemző.

Ez a megkülönböztetés nem elméleti kérdés. Egy örökletes hiba szerencsétlen körülmény. A vertikálisan terjedő vírus azonban az otthonodban lévő összes többi madárra nézve fertőző, a bölcsődében szerzett deformitás pedig gyakran megelőzhető az alom következő tagjainál.

• A papagájok valódi genetikai betegségei az intenzíven tenyésztett, színmutációval rendelkező kistestű fajtákra koncentrálódnak.
• A csőr- és tollbetegség, a polyomavírus és a bornavírus mind a szülőről a fiókára terjed, és a Gazdi szemében örökletesnek tűnhet.
• A terpesztett láb, a behúzott lábujj és a keresztezett csőr inkubációs és bölcsődei probléma, nem pedig genetikai.
• Ami a madaradat a leginkább fenyegeti, az egy fajtaspecifikus hajlam: hypocalcaemia a jákópapagájoknál, atherosclerosis az amazonoknál és a jákóknál, daganatok a törpepapagájoknál, szaporodási szervi betegségek a nimfapapagájoknál és a szerelmi papagájoknál.
• Egy dátummal ellátott kiindulási vizsgálat, egy grammra pontos Súly napló és egy sor vírusvizsgálati Eredmény többet ér, mint bármilyen utólagos leírás.

:::danger
Soha ne helyezz egy újonnan beszerzett papagájt egy helyiségbe azokkal a madarakkal, amelyeket már korábban is tartottál.

A csőr- és tollbetegség vírusa és a madár polyomavírus olyan madarakon keresztül is terjed, amelyek teljesen egészségesnek tűnnek, túlélnek a környezetben, és kézen, ruházaton, poron és közös etetőtálakon keresztül is utaznak. A csőr- és tollbetegségre nincs Kezelés. Egy látszólag ép, új madár bármelyiket beviheti egy stabil állományba, és olyan madarakat is elpusztíthat, amelyek korábban sosem voltak betegek.

Karanténozd az új madarat külön légtérben, kezeld utolsóként, használj külön felszerelést, és végezz tesztet még a karantén vége előtt, ne akkor, amikor a madarak már találkoztak.
:::

Döntés 60 másodperc alatt

Miért örökletes olyan kevés dolog a papagájoknál

A legtöbb társállatként tartott papagáj csak néhány generációra van a vadon fogott őseitől. A kutyákkal ellentétben nem szelektálták őket századokon át extrém formákra, így a rögzült örökletes betegségek terhe sokkal alacsonyabb.

A kivétel pontosan az, amire számítanál. Azokban a fajtákban, amelyeket nagy számban tenyésztenek színekre, főleg a törpepapagájok, nimfapapagájok és szerelmi papagájok körében, a rokon madarak ismételt párosításával koncentrálták a mutációkat. Ez a folyamat rögzíti azt is, amit ezek a vonalak a szín mellett hordoztak.

Van egy második ok is, amiért az örökletes betegség gyakoribbnak tűnik, mint amilyen. A madarak a génjeiknél többet osztanak meg a szüleikkel. Megosztják a fészket, a begytejjel táplált élelmiszert, a bölcsődét, az inkubátort és a vírusokat. Bármi, ami ezen az úton terjed, megjelenik az érintett szülők utódaiban, ezért az öröklődésnek tulajdonítják.

A négy kategória és a megkülönböztető jegyük

Valódi genetikai okok: a rövid lista

Halálos és félhalálos színmutációs hatások törpepapagájoknál. A legismertebb az az állapot, amikor a tollak növekedése sosem áll le, így a madár tollazata hosszú, göndör és kezelhetetlen lesz, ami nem életképes. Ez bizonyos vonalakban fordul elő és nem fertőző.

Bizonyos mutációkhoz kötött tollazati hibák. A lutino nimfapapagájoknak gyakran van kopasz folt a tarajuk mögött. Ez magához a mutációhoz kötődik, nem a tartáshoz, és kozmetikai jellegű.

Csökkent vitalitás az erősen beltenyésztett állományban. Ez nem egy betegség. Kisebb almokban, rosszabb kikelési arányban, gyengébb fiókákban és az átlagos fertőzésekre való fokozott fogékonyságban mutatkozik meg olyan vonalakban, amelyeket szorosan tenyésztettek egy vizuális jegyért. Erre nincs teszt. A gyakorlati válasz az, hogy megkérdezzük a tenyésztőt, mennyire rokonok a szülők, és elkerüljük a rokonok ismételt párosításából származó állományt.

Jegyezd meg, mi nincs ezen a listán. A tolltépkedés nem örökletes. A krónikus légzőszervi betegség nem örökletes. Mindkettőt örökletes állapotként említették a tanácsok régebbi változataiban, és mindkettő téves, ami azért fontos, mert rossz válaszok keresésére ösztönzi a gazdikat.

Fertőzések, amelyek örökletesnek tűnnek

Csőr- és tollbetegség.

Cirkovírus okozza. Megfertőzi a tolltüsző csírahámját és a növekvő csőrt, így az érintett tollak bunkósan, csavarodva, hüvelyben maradva, vérrel telten vagy törékenyen nőnek, a csőr pedig túlnőhet, megrepedhet vagy eltörhet. Emellett elnyomja az immunrendszert, és sok madár a másodlagos fertőzésekbe pusztul bele, nem magába a tollbetegségbe.

A fiókák a fészekben fertőződhetnek olyan szülőktől, amelyek semmilyen jelet nem mutatnak. A kakaduk és a jákópapagájok kiemelkednek az érintett fajták közül, de sokféle madár fogékony rá. Van diagnosztikai teszt. Nincs Kezelés. Egyes fiatal madaraknál a fertőzés kitisztul, ezért egyetlen pozitív eredményt általában megismételnek egy bizonyos idő elteltével, mielőtt következtetéseket vonnának le.

Madár polyomavírus.

Klasszikus módon hirtelen pusztítja el a fiatal madarakat, néha hasi duzzanattal, a bőr alatti véraláfutással vagy vérzéssel, gyakran nagyon kevés előjellel. A törpepapagájok és más kistestű fajták gyakran érintettek, és a vírus megmarad a környezetben. Klinikailag egészséges felnőttektől is terjed.

Bornavírus és proventricularis dilatatio betegség.

A vírus károsítja a beleket ellátó idegeket, így a proventiculus kitágul és leállítja az étel továbbítását. A madár eszik, de nem szívja fel, öklendezik, egészben emésztetlen magokat ürít a székletben, és folyamatosan veszít a súlyából, miközben éhes marad. Egyes madarak idegrendszeri tüneteket mutatnak: remegés, bizonytalanság, görcsök vagy vakság. Ezt régen ara-sorvadásnak nevezték, mivel az ara papagájok voltak az érintettek, de sok fajtát érint.

Chlamydia.

Nem örökletes, madarak között és emberekre is átvihető. A jelek homályosak: felborzolt tollazat, zöld vagy mészszínű ürülék, szem- vagy orrfolyás, súlyvesztés. Érdemes tesztelni minden új madárnál és minden megmagyarázhatatlan betegség esetén, különösen akkor, ha a háztartásban valaki ugyanekkor magyarázat nélküli légzőszervi megbetegedést mutat.

A közös szál, hogy mind a négy családi mintát mutat, mind a négy diagnosztizálható, és mind a négynek következményei vannak a többi madaradra nézve. Ezért az első kérdés egy gyanított örökletes probléma esetén az, hogy fertőző-e.

Egy grammos mérleg, egy jegyzetfüzet és egy rögzített mérési idő a homályos aggodalmat olyan trenddé alakítja, amelyre az állatorvos reagálni tud.

Bölcsődei és inkubációs problémák, amelyek örökletesnek tűnnek

Ezek a kézzel nevelt vagy mesterségesen keltetett fiókákat érintik, általában az első hetekben láthatóak, és a környezet tulajdonságai, nem pedig a vérvonalé. Ugyanabban a bölcsődében nevelt, nem rokon fiókák együtt érintettek.

Terpesztett láb. Az egyik vagy mindkét láb oldalra kicsúszik, így a fióka nem tud normálisan állni. Okozhatja nem tapadó aljzat, vagy túl lapos, túl széles fészekcsésze. Állatorvosi támogatással napokon belül korrigálható, ha elhanyagolják, maradandó.

Behúzott lábujj. Rostos sáv képződik egy lábujj körül, és lassan elzárja a vérellátást, a lábujj megduzzad, végül elhal. Alacsony páratartalommal függ össze a keltetőben. Ez sürgős állatorvosi probléma, mert a lábujj korán megmenthető, későn már nem.

Csőrtorzulás és állkapocs-deformitás. A fióka növekvő csőre puha és felveszi a rá ható nyomás formáját. Egyenetlen kézi etetési nyomás, mindig azonos oldalról való etetés vagy egy ferdén ülő madár elhajlíthatja. A korai esetek kezelhetők. A késői esetek egész életen át tartó csőrkarbantartást igényelnek, mert a felületek már nem kopnak egymáson megfelelően.

Begysérülés. A túl forró táp megégeti a begyfalat és kilyukaszthatja, a keletkező hegszövet pedig életre szólóan megváltoztatja a begy ürülését. A túl hideg, túl sűrű vagy túl híg táp begypangást és fertőzést okoz.

Egy ilyen fiókának nincs szüksége genetikai vitára. Gyorsan Állatorvosra van szüksége, a bölcsődében pedig változtatni kell az alom előtt.

Amihez a fajtád valójában hajlamos

Itt fizetődik ki leginkább a Gazdi figyelme, mert ezek a kockázatok reagálnak az étrendre, a fényciklusra, a súlyra és a gazdagításra.

Jákópapagájok: hypocalcaemia.

A jákók jól ismert hajlamot mutatnak az alacsony vérkalcium-szintre, ami gyengeségben, remegésben, összeesésben vagy teljes görcsrohamokban jelentkezik, gyakran magvakban gazdag étrenden élő felnőtteknél. Az egyszerű étrendi hiányosságtól eltérően, a jákók látszólag kevésbé képesek mozgósítani a kalciumot a csontvázukból, amikor szükségük van rá. A gyakorlati következmény egy nem magalapú étrend, megfelelő fényexpozíció a D-vitamin anyagcsere működéséhez, és alacsony küszöb a vérkalcium mérésére, ha egy jákó valaha összeesik vagy rángatózik.

Amazonok és jákópapagájok: atherosclerosis és elhízás.

Zsíros lerakódások a főbb artériákban, összefüggésben a magas zsírtartalmú magkeverékekkel, az alacsony aktivitással és a kalitkában való több éves üléssel. Gyakran néma, amíg a madár össze nem esik vagy hirtelen el nem pusztul, néha egy olyan stresszes esemény során, mint a befogás. A megoldás az étrend és a repülés, amit évekkel azelőtt kell alkalmazni, hogy bármi látható lenne.

Az amazonok hajlamosak az elhízásra és artériás betegségre. A mozgás, a táplálékkeresés és a nem magalapú étrend azok az intervenciók, amelyek számítanak, és ezek lassan fejtik ki hatásukat.

Törpepapagájok: daganatok és golyva.

A törpepapagájoknál a társállatokhoz képest kimagaslóan magas a daganatos megbetegedések aránya, beleértve a zsírdaganatokat, valamint a vese- és szaporodási szervi daganatokat. Egy sánta vagy lelógó lábú törpepapagájt meg kell vizsgálni, nincs-e tömeg, amely az idegre nyomódik, nem csak sérülésre. Külön szempont, hogy a csupa magból álló étrend jódhiányos, a jódhiány pedig megnagyobbítja a pajzsmirigyet, amely a madárnál közel helyezkedik el a légúthoz és a nyelőcsőhöz. Ez kattogó vagy sípoló hangot, öklendezést és légzési nehézséget okoz, fertőzés nélkül.

Nimfapapagájok, szerelmi papagájok és törpepapagájok: szaporodási szervi betegség.

Ezeknek a fajtáknak a tojói könnyen raknak fogságban, és egy tojó, amely ismételten tojik, minden alkalommal kalciumot von ki a csontvázából. A végpontok a tojásvisszamaradás, a lágy héjú vagy deformált tojás, a kloákakiöblösödés és a krónikus csontgyengeség. A hosszú nappalok, a fészekszerű helyek, a nagy energiájú étrend és az erősen kötődő emberi társ vagy tükör mind ezt hajtják, és mind a négy állítható.

Kakaduk: tolltépkedés, öncsonkítás és kloákakiöblösödés.

A kakaduk viselkedési kockázatai valósak és súlyosak, de nem genetikai végzet. Erősen összefüggnek a korai kézzel neveléssel, az elszigeteltséggel és a táplálékkeresési lehetőség hiányával. A kloáka előreesését különösen néhány nagyobb kakadufajnál jelentik, és hormonális viselkedéshez, valamint korai nevelési előzményekhez kötik.

Ara papagájok: bornavírussal összefüggő betegség, valamint csőr- és lábsérülések.

Az ara papagájok voltak azok a fajok, amelyek a proventricularis dilatatio betegségnek az régi nevet adták. Nagy, erős madarak, amelyeknek a kalitka berendezéséből vagy más madaraktól származó csőr- és lábsérülései aránytalanul súlyosak.

Nemes papagájok: jelentett érzékenység a túlzott kiegészítésre.

A tartók és az állatorvosok széles körben jelentik, hogy az erősen kiegészített vagy szintetikus vitaminban gazdag étrenden élő nemes papagájoknál lábujj-kattogtatás és szárnycsapkodás alakulhat ki, amely megszűnik, ha az étrendet egyszerűsítik teljes értékű ételekre. A mechanizmus nem megalapozott. Kezeld ezt okként az óvatosságra a kiegészítőkkel kapcsolatban ennél a fajnál, nem pedig bizonyított Diagnózisként.

Mit kérdezz, mielőtt hazaviszel egy madarat

A Dokumentum, amely mindezt bizonyíthatóvá teszi

Ebben a cikkben semmi nem állapítható meg utólag emlékezetből. A Dokumentum az eszköz.

Súly grammban, grammos mérlegen, a nap azonos időpontjában. Lehetőleg reggel, az első etetés előtt. A Súly hamarabb csökken, mint bármi más megváltozna egy papagájnál, és egy madár, amely elrejti a betegséget, nem rejti el a lefelé mutató trendet a mérlegen.

Dátummal ellátott alapvizsgálat, amíg a madár egészséges. Ez a leghasznosabb Dokumentum, amit egy Gazdi birtokolhat. Megállapítja, mi volt normál ennél a madárnál, és dátumozza azt a pontot, amikor még semmi baj nem volt.

Teszt Eredmények a laboratóriummal és a dátummal. Egy szóbeli biztosíték, hogy a madarat tesztelték, nem Eredmény.

Fényképek és rövid videók. Tollak fotózva sima háttér előtt nappali fényben, ürülék fotózva fehér papíron egy érme mellett méretarányban, és videó bármilyen remegésről, bizonytalanságról, öklendezésről vagy légzési erőfeszítésről oldalról filmezve.

Ürülék jegyzet. Szín, a vizelet és a széklet aránya, és van-e felesleges folyadék. A színváltozásokat könnyebb észrevenni egy ma készült fotón egy hónappal korábbihoz képest, mint emlékezetből.

Hol illeszkedik a biztosítás

A madárbiztosítás egyes országokban elérhető, másokban nem, és a termékek túlságosan különböznek ahhoz, hogy általánosítsunk arról, mit fedez egy kötvény.

Két dolog elég konzisztens ahhoz, hogy tervezni lehessen vele. A kötvények szinte mindig kizárják azokat az állapotokat, amelyek a kötvény kezdete előtt jelen voltak, és sokan kifejezetten kizárják a veleszületett és fejlődési rendellenességeket. Ez teszi a gyakorlati megközelítést azonossá a megfogalmazástól függetlenül: egy dátumozott állatorvosi vizsgálat normál lelettel, amelyet még azelőtt készítettek, hogy bármilyen jel megjelent volna.

Olvasd el az örökletes és veleszületett kizárásokra vonatkozó megfogalmazást, mielőtt feltételeznéd, hogy egy fiatal madár toll- vagy csőrproblémája fedezett, mert pontosan ez az a kategória, amely a legvalószínűbb, hogy kizárt.

Mit ne tegyél soha

Ne hagyd ki a karantént, mert az új madár egészségesnek látszik. A csőr- és tollbetegséget és a polyomavírust tökéletesnek látszó madarak is ürítik.

Ne feltételezd, hogy a több fiókában megjelenő probléma genetikai. Tesztelj előbb, mert az alternatíva fertőző.

Ne kezeld a fiatal madár rendellenes tollait vedlésként. A vedlett tollakat normálisak váltják fel.

Ne figyeltesd a fióka keresztezett csőrét vagy terpesztett lábát, hátha magától korrigálódik. Az ablak, amelyben ezek korrigálhatók, rövid.

Ne adj kiegészítőket fajtaspecifikus kockázatok kezelésére Diagnózis nélkül. Az extra kalcium nem akadályozza meg a jákó hypocalcaemiás rohamát, ha az alapproblémát jelentő étrend és fényexpozíció változatlan, a nehéz kiegészítés pedig az a konkrét dolog, amit a nemes papagáj tartóknak tanácsos elkerülni.

Ne támaszkodj a tenyésztő szavára, hogy az állomány tesztelt. Kérd az Eredményt, a laboratóriumot és a dátumot.

Egy stabil Súly, tiszta tollszerkezet és egy dátummal ellátott normál teszt Eredmény az, ahogy egy jó Egészség nyilvántartás kinéz a gyakorlatban.

Mikor kérj segítséget

Lépj kapcsolatba állatorvossal még aznap minden görcsroham, összeesés, remegés vagy bizonytalanság esetén, nehezített légzésnél vagy farokpumpálásnál, ha a madár felborzoltan ül a kalitka alján, vérzés esetén, vagy ha emésztetlen mag jelenik meg az ürülékben.

Foglalj időpontot sürgősen, ne várj, ha rendellenes vagy bunkós tollak jelennek meg fiatal madárnál, ha a csőr változtatja a formáját vagy repedezik, ha a tojó ismételten tojik, megmagyarázhatatlan súlyvesztésnél a mérlegen, vagy tartós változásnál az ürülékben.

Szervezz alapvizsgálatot és vírus tesztpanelt, amíg az újonnan beszerzett madár még karanténban van és egészséges, mert az a Látogatás többet ér, mint bármely konzultáció, amit akkor foglalhatsz, amikor már valami elromlott.