A Bouvier des Flandres neurológiai és neuromuszkuláris Egészségének megértése

Gyors válasz

A Bouvier des Flandres egy robusztus Fajta, de a Gazdiknak tisztában kell lenniük egy bizonyos neuromuszkuláris állapottal, amelyet gégebénulásnak neveznek. Ez az állapot a légutakat irányító izmokat érinti, ami légzési nehézségekhez vezethet. Mivel ez egy elismert hajlam a fajtánál, a kutyája légzésének nyugalmi állapotban történő folyamatos megfigyelése elengedhetetlen az életminőség fenntartásához.

Gégebénulás

A gégebénulás olyan állapot, amely befolyásolja a gége, vagyis a hangszálak működését. A Bouvier des Flandres esetében ez inkább elismert hajlam, mint bizonyított tény. A gége kapuőrként működik a légutakban, szélesre nyílik, amikor a kutya belélegzik, hogy levegőt engedjen a tüdőbe, és bezárul nyelés közben, hogy megakadályozza az étel vagy víz légcsőbe jutását. Amikor a gégeporcok kinyitásáért felelős izmok nem működnek megfelelően, a légutak nem nyílnak ki annyira, amennyire kellene. Ez ellenállást hoz létre a légáramlással szemben, ami megnehezítheti a légzést, különösen mozgás közben vagy meleg időben.

A jelek felismerése otthon

Az első dolog, amit egy Gazdi gyakran észrevesz, a kutya légzési hangjának megváltozása. Éles, magas hangot hallhat, amikor a kutya belélegzik, amit gyakran stridornak neveznek. Ez a hang hangsúlyosabbá válhat, amikor a kutya izgatott, játszik vagy melegben sétál. Egy másik korai jelző a kutya ugatásának megváltozása. Az ugatás gyengébbnek, rekedtesebbnek hangozhat, vagy teljesen elveszítheti a Normál tónusát. Mivel a gége a nyelésben is szerepet játszik, egyes kutyák gyakrabban kezdhetnek köhögni vagy öklendezni, különösen evés vagy ivás után. Ha észreveszi, hogy kutyája még Enyhe megerőltetés után is nehezen kap levegőt, vagy ha a légzése még pihenés közben is zajos, akkor itt az ideje a további kivizsgálásnak.

Állatorvosi felmérés és Diagnózis

Amikor elviszi kutyáját a Klinikára, az Állatorvos a felső légutak értékelésére fog összpontosítani. Sztetoszkóppal meghallgatja a mellkast és a torkot, hogy megállapítsa, a zaj a gégéből vagy mélyebbről, a tüdőből származik-e. A gégebénulás diagnosztizálásának végleges módja egy laryngealis vizsgálatnak nevezett eljárás. Ezt nagyon könnyű szedáció mellett végzik. Az állatorvos laringoszkópot használ, hogy közvetlenül a gégeporcokat vizsgálja, miközben a kutya lélegzik. Azt figyelik, hogy a porcok kifelé mozdulnak-e, amikor a kutya belélegzik. Ha mozdulatlanok maradnak vagy befelé mozdulnak, a Diagnózis megerősítést nyer. Ez a teszt azért létfontosságú, mert megkülönbözteti a gégebénulást más, zajos légzést okozó állapotoktól, mint például a légcsőösszeesés vagy a tüdőbetegség.

Sürgősség és kezelés

A sürgősség meghatározása attól függ, hogy az állapot mennyire befolyásolja kutyája képességét a vér oxigénellátására. Ha kutyája túlzottan liheg, az ínye kékes árnyalatú, vagy pánikba esettnek tűnik, mert nem kap elég levegőt, ez orvosi vészhelyzet. Ilyen pillanatokban a kutya légútjai annyira elzáródhatnak, hogy nem tudja hűteni magát vagy hatékonyan lélegezni. A leggyakoribb hiba, amit a Gazdik elkövetnek, hogy túl sokáig várnak a segítségkéréssel, remélve, hogy a légzés javulni fog, amint a kutya megpihen. Ha kutyája légzési distressz jeleit mutatja, azonnali hűtésre és állatorvosi beavatkozásra van szükség a légutak stabilizálására. Bár az állapot örökletes formájáról fiatal korban megfigyelt klinikai tünetekkel számoltak be, ennek öröklődési módja nem tisztázott. A folyamatos kezelés életmódbeli változtatásokat foglal magában, például a megerőltető testmozgás elkerülését a nap legmelegebb szakaszában, és hám használatát nyakörv helyett, a nyakra nehezedő nyomás elkerülése érdekében.