A madár testbeszédének értelmezése: bóbiták, szemek, tollazat és a harapást megelőző figyelmeztetések

Gyors válasz

Bóbita lágy, előre dőlő szögben, testhollak lazák, súly kiegyensúlyozva: ez a madár érdeklődő, nem izgatott.

A madarak szinte sosem harapnak figyelmeztetés nélkül. Tollakkal, pupillákkal, testtartással és távolságtartással jelzik szándékukat, ezek a figyelmeztetések azonban aprók, gyorsak és könnyen elkerülik a figyelmet, ha a Gazdi csak a csőrre, és nem az egész madárra figyel.

Ezen jelzések olvasásának elsajátítása a legértékesebb készség, amit egy madártulajdonos kifejleszthet. Megelőzi a legtöbb harapást, jelzi, mikor érdemes befejezni az edzést, és gyakran ez az első dolog, ami betegségre utal, mivel egy beteg madár már napokkal azelőtt megváltoztatja a testtartását, mielőtt bármi mérhető dolog történne.

• A tollak állása az izgalmi állapot folyamatos visszajelzése: a szorosan lesimított tollak izgalmat, a laza és kissé borzolt tollak nyugalmat jelentenek.
• A gyors pupillaszűkülés és -tágulás („villogás”) magas izgalmi szintet jelent, nem haragot. A test többi része elárulja, milyen típusú az izgalom.
• A Gazditól elhajló madár rémült. A felé dőlt, tarkótollait felborzoló madár fenyeget.
• A csőrcsattogtatás pihenés közben elégedettséget jelent. A Gazdi felé irányuló csőrkattogtatás figyelmeztetés.
• A légzéssel szinkronban történő farokmozgás nem viselkedés, hanem légzési nehézség, ami állatorvosi ellátást igényel.

Döntés 60 másodperc alatt

Miért a tollak és a pupillák, és miért nem az arc

A madaraknak szinte nincs az emlősökéhez hasonló arckifejezésük. A fej bőre feszesen feszül a csontokon, nincsenek mozgatható ajkak vagy szemöldökök. Amit a madár a testével közölni akar, azt tollakkal, pupillákkal, testtartással és a megválasztott távolsággal fejezi ki.

A tollakat az egyes tüszőkhöz tapadó apró simaizmok mozgatják. Ezek az izmok az autonóm idegrendszer irányítása alatt állnak – ugyanaz a rendszer, amely a szívverést és a légzést is vezérli –, így a tollak állása az érzelmi állapot sebességével változik, nem pedig egy döntés sebességével. Ez teszi őszintévé. Egy madár mozdulatlan maradhat, színlelve, hogy minden rendben van, de nagyon nehéz lazán tartania a tollait, miközben a szimpatikus idegrendszere tüzel.

A pupilla a másik őszinte csatorna, és másként működik, mint az emlősöké. A papagájok és sok más madár harántcsíkolt, önkéntesen vezérelhető íriszizomzattal rendelkezik. A pupilla mérete tehát nem csak fényre adott válasz. A madár képes másodpercenként többször is tűhegynyi méretűre szűkíteni és tágra nyitni a pupilláját, és ezt akkor teszi, amikor az izgalmi szint magas.

Ez a leggyakrabban félreértelmezett jel a madártartásban. A villogás nem azt jelenti, hogy „mérges”. Azt jelenti: „bekapcsolt állapotban”. Amikor egy szürke papagáj egy diónál villog, vagy egy ara a kezednél, mindkettő ugyanabban az élettani állapotban van, de teljesen eltérő társasági helyzetben. A jelentést a testből kell leolvasni, nem a szemből.

Figyelje meg, mit csinálnak a fényviszonyok, mielőtt villogásnak nevezné. A pupilla, amely kitágul, amikor a madarat egy sötétebb folyosóra viszi, csak a dolgát teszi.

Hogyan néz ki valójában egy nyugodt madár

Laza kontúrtollak, lágy körvonal, letelepedett súly, feszültségmentes lábak. Ez az alapvonal, amit meg kell tanulnia.

Töltsön el egy hetet azzal, hogy megfigyeli madarát a szoba túlsó végéből, amikor épp semmi sem történik. Ez az alapállapot az, amihez képest minden későbbi állapotot mérni kell, és ez egyénenként változó.

A klasszikus pihenő testtartás: az egyik láb felhúzva a hasi tollak közé, a kontúrtollak kissé lazák, így a körvonal lágy, nem pedig karcsú, a szemek félig csukva, és gyakran hallható egy halk kaparó hang, ahogy a madár csőrcsiszolást végez. A madarak azért pihennek egy lábon, mert a lábínak passzívan rögzülnek, illetve a láb tollak közé rejtése csökkenti a hőveszteséget. Egy madár, amely soha nem pihen egy lábon, valamit üzenni próbál a lába kényelméről.

A nyugodt madár különös módon fészkelődik. Hosszú, lassú sorozatokban tollászkodik, megáll körülnézni, kinyújtja az egyik szárnyát és az azonos oldali lábát egyszerre, és időnként egy egész testet átmozgató rázkódást végez, amivel a tollait a helyére rendezi.

Ezt a rázkódást érdemes külön megjegyezni. Általában egy epizód végét jelzi, a madaraknál a kutya fürdés utáni rázkódásának felel meg. Ha egy edzés végén történik, a madár lezárta a folyamatot. Ez a legjobb pillanat az abbahagyásra, mert nyugodt madárral zárja a tevékenységet.

A lábak fontosabbak, mint az emberek gondolnák. A nyugodt madár lazán fogja meg az ülőrudat és gyakran vált pozíciót. Az a madár, amelyik olyan erősen kapaszkodik, hogy a lábujjai elfehérednek és az inak kidagadnak, az feszült, függetlenül attól, mit csinál az arca.

Izgalmi állapot: a bóbita, a tarkó és a körvonal

A tollak állása egy tengely mentén mozog: a szorostól a laza felé. A szoros azt jelenti, a madár cselekvésre kész. A laza azt jelenti, nem.

Lesimított testkörvonal.

Minden egyes kontúrtoll laposra húzása keskenyebbé és könnyebbé teszi a madarat. Ezt csinálja a madár repülés előtt, vagy amikor rémült, esetleg harapni készül. Ha a körvonal lágyból karcsúvá válik, miközben beszél hozzá, akkor épp átlépett egy határt.

Bóbita helyzete, a bóbitás fajoknál.

A nimfapapagájok, kakaduk és más bóbitás fajok a fejükön viselik az izgalmi állapot jelzőjét. A lazán, előrefelé ívelő bóbita nyugalomra vall. A teljesen függőlegesre felcsapott bóbita riadalom vagy intenzív érdeklődés, válasz egy hirtelen zajra vagy egy ragadozó formájára az ablakban. A koponyára lapított és hátrasimított bóbita, lesimított testtel, félelem vagy fenyegetés, ezt komolyan kell venni.

Felborzolt tarkó- és válltollak.

Azoknál a fajoknál, amelyeknek nincs bóbitájuk, ugyanazt az üzenetet a nyak hátsó részén és a vállakon lévő tollak közvetítik. A felborzolt tarkótollak és az előredőlés szinte minden papagájnál fenyegető testtartás.

Arcbőr, ara papagájoknál.

Az aráknak csupasz, finom tollakkal átszőtt arcbőrük van. Ez a bőr az izgalom hatására láthatóan kipirul, és az apró tollak felállnak. Egy elpirult ara erősen izgatott madár.

Faroklegyezés és szárnyak borzolása.

A szétnyitott farok szélesíti a sziluettet. A kissé széttartott szárnyakkal, felborzolt tarkóval és villogó szemekkel kombinálva ez egy teljes fenyegető bemutató, és a madár nem blöfföl, valóban elégedetlen a helyzettel.

A félelem és a fenyegetés ellentétes problémák

Mindkettő harapással végződik. Ellentétes válaszokat igényelnek, ezért az elhatárolásuk a gyakorlati alapja az egész témának.

A félelem úgy néz ki, mint egy madár, amely növelni akarja a távolságot.

Test lesimítva, elhajlás, testsúly hátrahelyezve, fej elfordítva, hogy egy szem folyamatosan rajtad legyen, a lábak az ülőrúdon elhúzódva a kezedtől, esetleg repülési kísérlet. A rémült madár csak akkor harap, ha úgy döntött, nem tud elmenekülni. A megoldás a tér, a türelem és a kisebb elvárás.

A fenyegetés úgy néz ki, mint egy madár, amely kisebbé akar téged tenni.

Test előredől, tarkó és vállak felborzolva, farok legyezve, szemek villognak, csőr nyitva, és ami a legfontosabb: a madár feléd mozdul vagy tartja a pozícióját. Ez gyakori fészekhely, kalitka, kedvenc személy vagy ételes tál közelében, és a nappali fény hosszával vagy a hormonális szezonnal felerősödik. A megoldás nem a szembeszállás. A környezet megváltoztatása: vigye az interakciót távolabb a kalitkától, távolítsa el a védelmezett erőforrást, és rövidítse a nappali fényt, ha a hormonális viselkedés a kiváltó ok.

A két állapot összekeverése súlyosbítja a dolgokat. A félelmen való „áttörés” megtanítja a madárnak, hogy nem kerülhetsz el, ami harapós madarat eredményez. A területvédő bemutató előli visszavonulás a kalitkaajtónál azt tanítja a madárnak, hogy a viselkedése működik, ami egy kalitkát birtokló madarat eredményez.

A harapás előtti két másodperc

A harapás a létra utolsó foka, és a létra majdnem mindig ugyanaz:

1. A madár abbahagyja, amit csinált, és megdermed.
2. Elhajlik vagy elfordul, vagy a súlyát hátrahelyezi.
3. A kontúrtollak lesimulnak és a pupillák villognak.
4. A csőr kissé kinyílik, vagy a madár kontaktus nélkül támad.
5. Harap.

A legtöbb Gazdi csak a negyedik és ötödik lépést veszi észre. Ha az első vagy második lépésnél reagálsz, a madár megtanulja, hogy a kis jelzések is működnek, és továbbra is használni fogja őket. Ha csak az ötödik lépésnél reagálsz, akkor kifejezetten az ötödik lépést erősíted meg, és hetek alatt a korábbi fokok eltűnnek, mert a madár számára már nem hasznosak.

Ezért van az, hogy a „figyelmeztetés nélkül harap” általában egy kiképzési történet, nem pedig vérmérséklet. A figyelmeztetések ott voltak, de folyamatosan figyelmen kívül hagyták őket, így a madár felhagyott velük.

A csőrözés nem harapás.

Az a madár, amelyik nyúl feléd, és óvatosan ráteszi a csőrét az ujjadra, mielőtt rálépne, a felületet teszteli. A madarak harmadik lábként használják a csőrüket, és a súlyuk áthelyezése előtt ellenőrzik a stabilitást. A nyomás a lényeg: egy teszt rövid és könnyed, a harapás gyors és kemény, általában lesimított tollakkal párosulva. A kéz elhúzása egy egyensúlyteszt közben az egyik leggyakoribb módja annak, hogy egy fiatal madár elveszítse a bizalmát a kezek iránt.

Orvosi, nem viselkedési jelek

Egyenletes súlyeloszlás, az egyik láb kényelmesen felhúzva, a tollak lazák a lábak körül: normális testtartás vizsgálódás közben. Egy madár, amely nem hajlandó lábra állni, sürgősségi eset, nem pedig viselkedési probléma.

Néhány testtartás egyáltalán nem kommunikáció. Élettani jelenség, és ha hangulatként értelmezed őket, az a madár életébe kerülhet.

Farokmozgás.

A minden légvételnél le-fel mozgó farok azt jelenti, hogy a madár extra izmokat használ a levegő mozgatásához. A madaraknak nincs rekeszizmuk, a szegycsont és a testfal mozgatásával lélegeznek, így a légzési nehézség egész testre kiterjedő mozgásként jelentkezik. A farokmozgás pihenés közben vészjelzés.

Tátott szájú légzés pihenés közben.

A madaraknak nincsenek verejtékmirigyeik, a hőt zihálással és a szárnyak testtől való eltartásával adják le. Meleg szobában, mozgás után ez normális hőszabályozás. Hűvös szobában, egy mozdulatlan madárnál ez légzőszervi betegség vagy súlyos distressz jele.

Tartós borzoltság napközben.

A borzolt madár levegőt csapdáz a szigeteléshez. Ha a szoba meleg, és a madár órák óta borzolt, alacsonyan ül mindkét lábán, csukódó szemekkel, akkor azért spórol a hővel, mert beteg. Ez a legmegbízhatóbb korai jelzés betegségre egy társállatnál, és könnyű elintézni „álmosságként”.

Ülés a kalitka alján vagy alacsony ülőhely választása, ha általában magasan ül.

A madarak biztonsági okokból választanak magasságot. Az a madár, amely feladja ezt, általában elvesztette az erejét, egyensúlyát vagy a látását.

Szárnylelógás pihenés közben.

Repülés után vagy hőségben a szárnyak tartása hűtést szolgál. Pihenés közben egy hűvös szobában a lelógó szárny fájdalmat, törést vagy a szárnytövet nyomó belső daganatot jelezhet.

Öklendezés feléd.

A fej bólintása, a nyak nyújtogatása és az étel felhozása a kezedre udvarlási táplálás. Azt jelenti, a madár társának választott. Ez önmagában nem egészségügyi probléma, de a figyelemmel való megerősítése krónikus hormonális viselkedéshez vezet, ami tojóknál krónikus tojásrakást és kalciumhiányt okoz.

Különítsd el a hányástól: az öklendezés szándékos, ritmikus és célzott, a madár jól néz ki. A hányás passzív, az anyag gyakran a fejtollakra kerül, ahogy a madár rázza a fejét, és a madár betegnek tűnik.

A zsákmányállat szerkeszti a teljesítményét.

A madarak olyan csapatokban fejlődtek, ahol a ragadozó a nyilvánvalóan beteg egyedet választja ki. Ez az ösztön a nappaliban sem kapcsol ki. A madár, amely élénknek tűnik, amikor belépsz, a pillanatban, amikor kimenő, már borzoltan és alacsonyan ülhet, így a leghasznosabb megfigyelés az, amiről a madár nem tud: nézd meg az ajtóból, vagy hagyj bekapcsolva egy telefonos felvételt, amíg kint vagy a szobából.

Változások, amelyek befolyásolják az olvasást

Fajok szerint.

A kakaduk és arák demonstratívak, a jelzéseik félreérthetetlenek. Az afrikai szürke papagájok az ellentétei: a jelzéseik aprók, gyakran csak a test megmerevedése és egy kemény bámulás, ezért van az a téves hírnevük, hogy figyelmeztetés nélkül harapnak. A hormonális állapotban lévő amazonok nagy, nyilvánvaló bemutatókat adnak, legyező farokkal és kitágult szemekkel, ezeknek a jelzéseknek hinni kell. A hullámos papagájok és nimfapapagájok olyan kicsik, hogy az egész létra lejátszódhat egy másodperc alatt.

Életkor szerint.

A fiókák folyamatosan csőröznek és tesztelik a világot, nem agresszívak. A fiatalok tesztelik a határokat, és gyakran ebben az időszakban harapnak először életükben. Az érett madarak egy erőforrás, egy társ vagy fészkelőhely védelmében harapnak.

Évszak és fény szerint.

A hosszú nappalok, a gazdag táplálék és a sötét, zárt terekhez való hozzáférés a madarakat tenyésztési állapotba hajszolja, és a tenyésztési állapot mindent megváltoztat a jelzéseikben. Ugyanaz a madár az egyik hónapban kedves, a másikban területvédő lehet. Mérsékelt égövi régiókban ez követi a tavaszt, de a mesterséges fény alatt tartott szobamadarak egész évben tenyésztési állapotban lehetnek, az egyenlítői régiókban pedig a kiváltó ok gyakran a csapadék és a bőséges táplálék, nem a nappali hossz.

Egyéni történet szerint.

Egy vadon fogott vagy régen elhanyagolt madár, vagy egy olyan fajból származó egyed, amelyet a régiódban gyakran tartanak kültéri röpdében, az emberi közelséget alapvetően riasztónak találhatja. Olvasd a madár saját alapállapotát, ne a tankönyvit.

A rutin, ami megbízható olvasást eredményez

Bóbita teljesen függőleges, a test magas és keskeny: ez a madár épp észrevett valamit. Derítsd ki, mit, mielőtt nyúlnál hozzá.

Amit soha ne tegyél

Ne használj törülközőt, felemelt hangot vagy szoros fogást egy bemutató befejezésére. Egyszer működik, de cserébe elveszíted a madár hajlandóságát a kezeddel való kontaktusra.

Ne próbáld a madarat a fejednél alacsonyabban tartani csak azért, mert olvastad, hogy a magasság dominanciát kölcsönöz. A magassági preferencia a madaraknál a biztonságról és a kilátásról szól, és nincs jó bizonyíték a magasságon alapuló dominanciahierarchiára. Ez a tanács leginkább olyan Gazdikat eredményez, akik birkóznak a madaraikkal, és olyan madarakat, amelyek többé nem lépnek kézre.

Ne büntesd meg a harapást. A madarak nem kötik össze a késleltetett következményt a cselekedettel, a drámai reakció azonnali következménye pedig a figyelem nagy dózisa.

Ne olvasd a borzoltságot szeretetként. A beteg testtartást összebújásként értelmezni olyan napokat vesz el, amelyekkel egy kis madár egy fertőzés esetén nem rendelkezik.

Ne feltételezd, hogy a madár, amely elviseli a kezelést, élvezi azt. A zsákmányállatoknál a tűrés gyakran mozdulatlanságnak tűnik, a mozdulatlanság lesimított tollakkal és kemény bámulással pedig egy olyan madár, amely várja, hogy vége legyen.

Mikor kérj segítséget

Lépj kapcsolatba madár- vagy egzotikus szakállatorvossal még aznap, ha ezek közül bármelyiket tapasztalod:

• Farokmozgás minden légvételnél vagy tátott szájú légzés pihenés közben
• Tartós borzoltság napközben, miközben a madár alacsonyan ül
• Lábterhelés megtagadása, vagy az egyik oldalon lelógó szárny
• Hirtelen, megmagyarázhatatlan temperamentumváltozás egy felnőtt madárnál, különösen súlycsökkenéssel
• Ülés a kalitka alján, amikor a madár általában magasan ül

Egy korábban kedves felnőtt madár hirtelen agressziója orvosi vizsgálatot érdemel, mielőtt viselkedésként kezelnék. A fájdalom, különösen az ízületes lábakból, hasi daganatból vagy szaporodási problémákból adódóan, jóval azelőtt megváltoztatja a madár kezelhetőségét, mielőtt bármi más látható lenne.

Ezeket hozd magaddal a vizitre: súlynapló, videó a madárról pihenés közben (amikor nem tudta, hogy nézed), fénykép egy friss ürülékről fehér papíron, a napi világos és sötét órák száma, mit eszik valójában (nem csak amit kínálsz), és a dátum, amikor a viselkedés megváltozott.

Ez a történet általában az, ami elválasztja a hormonális madarat a fájdalommal küzdőtől, és gyorsabb, mint bármely teszt.